Mint minden iparág, a világítástechnika fejlődése is sok magyar feltalálóval büszkélkedhet.
A tűz gyújtásának ma is használatos leggyakoribb módja, a gyufa Irinyi János nevéhez kapcsolódik. Ő szabadalmaztatta 1836-ban ezt a zajtalan és robbanásmentes megoldást.
A gázlámpák uralmát az 1800-as évek kezdetén, az ipari forradalom időszakában az elektromosság megjelenése, majd ennek az új technikának a világításban való alkalmazása szakította meg.
Ha az elektromos világítás története kerül szóba, szinte mindenki Thomas Alva Edisonra, és találmányára, a szénszálas izzólámpára gondol. Azonban sok szorgalmas tudós és rengeteg találmány vezetett ahhoz, hogy 1879-ben Edison izzólámpája 13,5 órán keresztül világítson.
Előző cikkünkben bemutattuk, miért számít a világítástechnikában forradalmi változásnak, hogy ma már változtatható, programozható intenzitású és színárnyalatú mesterséges világítást tudunk kialakítani.
Vajon milyen hatással van szervezetünkre az, hogy végre a természetes napi ritmusunknak megfelelő fényben élünk?
A LightingEurope tagjai folyamatosan kutatják az emberközpontú világítás hatásait. Kutatásaik alapja, hogy a fény az alábbi három területen hat az emberre:
Földünk felszínére a napfény változatos minőségben érkezik. Színképi összetétele nem állandó, hanem folyamatosan változik.
A természetes fényre döntő hatással vannak az alábbi tényezők:
Amikor hazánkban megjelentek az első utcai olajlámpák, a skót Archibald Cochrane 1781-ben már a szén száraz desztillációjával előállított gáz eljárására szerzett szabadalmat. Ez hozta el a világítástechnika számára a gázzal való világítás lehetőségét. Hamarosan megjelent az első gázpalack, amely akár egy egész ház fényét is biztosította, majd az első gyárakban üzembe helyezték a gázlámpákat.
Elindult májusi kvízjátékunk a Lámpahulladék Facebook oldalon!
Válaszolj a posztban feltett 3 kérdésre, és ha szerencsés vagy, tiéd lehet a képen látható LEGYÉL VÁLOGATÓS társasjáték!
Kattints a képre és ismerd meg a játék részleteit:
A világítástechnikai termékek kínálata az utóbbi évtizedekben óriási változáson esett át. Szinte napról napra jelennek meg új termékek és megoldások a piacon. A LED-ek elterjedése katalizátorként hatott a világítás fejlődésére, hiszen egyre változatosabb megoldásokat kínál a mesterséges fény kialakítására.
A világítás történetéről szóló sorozatunkban korábban már elmeséltük, melyek voltak az első világító eszközök, és hogyan terjed el a gyertya használata. A korszerű világítás következő lépcsőjét az olajlámpa jelentette.
Már az ókorban használták ezt a hordozható lámpatípust, de a középkorban kapott nagy szerepet az emberek életében. Működése és formája azóta is szinte változatlan. Az olaj lehetett olíva- és szezámolaj, halolaj, méhviasz vagy bálnazsír. Az olajtartály általában fémből készül, az ebbe lógó kanócot egy formás üvegbúra védi a széltől és az esőtől. A láng magassága, és ezzel a fény erőssége már szabályozható. Ennek a lámpatípusnak a hátránya az olaj kellemetlen szaga volt. Ez lehetett az első világítástechnikai tömegtermék.
Életünk nagy részét ma már zárt terekben töltjük. Számtalan tevékenységet végzünk olyan helyeken, ahol mesterséges fényforrások biztosítják a világítást.
Ha csak egy általános példát nézünk: van, amikor otthonunk nappalijában beszélgetünk, olvasunk, írunk vagy tévézünk, de olykor pihenünk, kézimunkázunk vagy éppen szerelünk valamit.
A Naprendszer és benne Földünk mozgása alapvetően meghatározza a természet ritmusát: ez a nappalok és éjszakák váltakozása. Ez a ritmus szabályozta évezredek óta a bolygón kialakuló életet, ehhez alkalmazkodott minden élőlény szervezete.
A természetes napi ciklushoz igazodva az emberi szervezet hozzászokott, hogy nappal tevékenykedik, és éjszaka a sötétben pihen, regenerálódik. A fényre és a sötétségre is szükségünk van.
