Múlt heti bejegyzésünkben már megosztottuk a  2021. február 03-i webinárunk videó felvételét. Azonban szeretnénk itt a blogon is összefoglalni, milyen ismereteket osztottak meg a nézőkkel meghívott szakértőink. Ha nincs időd végignézni az 1 órás felvételt, a következő pár bejegyzésben rövid összefoglalókat olvashatsz az elhangzottakról.

Az esemény első előadója Mészáros Fanni, az APPLiA Magyarország Egyesülés cégvezetője volt. Ez az egyesülés jelenleg 17 gyártó és több mint 25 elektronikaikészülék-márka iparági érdekképviseleti szervezete.

Az előadás ennek megfelelően az elektronikai iparág, különös tekintettel a háztartásigépekre vonatkozó újrahasználat lehetőségét mutatta be. Az újrahasználat és az újrahasznosítás különbségének tisztázása és a törvényi, szabályozási keretek bemutatása után megismerhettük a jelenlegi Nyugat-Európában működő valóságot.

Az alábbi ábrán látható, hogy milyen feltételek teszik lehetővé nyugaton az újrahasználati központok sikeresen működését. Ott már régi hagyományuk van az ilyen központoknak, elsősorban szociális és gazdasági célból hozták ezeket létre, önnfenntartó a működésük. Ezt az teszi lehetővé, hogy ott viszonylag fiatal, 4-5 éves, funkcionálisan teljesen működő, a hulladékudvarokból kiválogatott készülékek találnak új gazdára.

Ezzel szemben hazánkban nagyon öreg készülékeket adnak le a fogyasztók, melyek esetében már nem éri meg a felújítás és tovább használat folyamata, és egyébként sem épültek ki ilyen újrahasználati központok.

Mészáros Fanni bemutatta, hogy a hazai háztartási gépek jellemzően 8 évnél idősebbek, és jelentős az akár 20 év feletti készülékek használata is. Egész Európában hazánkban a legidősebbek az elektronikai készülékek. Még a 2014-ben induló Otthon Csere Program is csak kis csökkenést tudott elérni ebben a tendenciában.

Ebben a hazai környezetben az újrahasználati törekvéseknek több kihívással kell szembenézniük:

• Energiahatékonyság vs. reuse? Cseréljük inkább új, energiatakarékosabb készülékre, vagy erőltessük ezeknek az idős, nem energiahatékony készülékeknek a további használatát?
• Ki végezze a felújítást? jelenleg hazánkban kevés a javításra, felújításra befogható szakember. Szerencsére az Applia segítségével újraindult hazánkban a szerelőképzés.
• Ki kapja a gépeket? A korábbi tapasztalatok szerint a hulladékból újrahasználatra kiválogatott gépek felújítása jelentős költségekkel jár, eladási áruk az új készülékekével versenyez, így a fogyasztók szempontjából nincs ösztönzés ezek megvásárlására.

Az itt felsorolt akadályok mellett a nézők egy megoldási javaslatot is hallhattak Mészáros Fannitól. Véleménye szerint a mosógépek esetében lehetne az újrahasználat lehetőségével próbálkozni, hiszen ezek a gépek viszonylag fiatalon, 5 év körüli használat után kerülnek leadásra. Ha az ilyen gépeket a szakképző centrumokban a diákok a képzés részeként felújíthatnák és az így elkészülő gépeket rászoruló családok kapnák meg, talán egy életképes modell jöhetne létre hazánkban is az újrahasználatra.

A többi háztartási géptípus esetében viszont a hazai használat imént bemutatott jellemzői miatt jelenleg nem lehet olyan újrahasználati rendszert kialakítani, amely valós környezeti haszonnal jár.

A webináriumon elhangzott előadások további összefoglalói:

• Az újrahasználat lehetőségei a világítástechnikai iparágban
• Hogyan működnek ma az FKF Szemléletformáló és Újrahasználati Központok?

Értesülj első kézből a mindennapi szelektív hulladékgyűjtéshez kapcsolódó hírekről Facebook oldalunkon!