Egy ilyen rohamosan fejlődő és változó iparágban hatalmas szerepe van a újabb és újabb fejlesztéseket megelőző folyamatos kutatásnak.

A kutatói munkáról Dr. Szabó Ferenccel, a veszprémi Pannon Egyetem docensével beszélgettünk.

Az egyetem Műszaki Informatikai Karán Ön a Fény- és Színtan Kutatólaboratóriumának vezetője. Mi áll ma a kutatások középpontjában?

A mi kutatólaboratóriumunk létrejöttétől kezdve a gyakorlatias, mindennapi életben is felhasználható kutatási eredményekre koncentrál. A világítástechnikai ágazat közelmúltbeli átrendeződése és az új gyártói, fejlesztői struktúra kialakulása az alkalmazott kutatási irányokra is hatással volt.

Míg korábban a LED alapú világítótestek fényének mennyisége és minősége volt a fő kérdés, mára a LED világítótestek intelligens vezérlési lehetőségei, rendszerbe épülése, IoT megoldássá fejlődése az aktuális kutatási terület. (A dolgok internete - Internet of Things, rövidítve: IoT - lényegében a mindennapjainkban használt eszközöket jelenti, amelyek az interneten keresztül is elérhetőek, és képesek egymással akár önállóan is kommunikálni. Szerk.)

Ezen kívül a kézzel fogható, racionális és nagyon alapvető kérdésekről, mint a fényhasznosítás, élettartam a hangsúly mára áthelyeződött a fény nem vizuális hatásaira, az egészségre gyakorolt hatások kutatására. Ilyen irányzat az ún. emberközpontú világítás, az emberi életritmus támogatása, vagy a villódzásmentes környezet megvalósítása, egyéb zavaró hatások (pl. káprázás, fantomkép jelenség) elkerülése.

Milyen gyorsan alakul ma egy kutatási eredmény megvalósult termékké? Mikor számíthatunk arra, hogy a mai tudományos felfedezések megjelennek az otthonainkban?

Mint az egész világot, a kutatást is a nagymértékű felgyorsulás jellemzi. Ezt érzékeljük az ipari partnereink problémáiból, kéréseiből is. Korábban 9-12 hónapos kutatási együttműködések mentén dolgoztunk együtt, amelyek mára hasonló komplexitású feladat esetén is néhány hónapos együttműködésekké változtak át. Ezekre a megkeresésekre mi is csak úgy tudunk megfelelő színvonalon válaszolni, ha új szemléletű kutatási módszerek mentén dolgozunk. Az alkalmazható tudományos eredmény megszületése után már eléggé az ipari partneren, a döntési sebességen, jogi eljárásokon, szabadalmaztatáson múlik, hogy mikor kezdődhet a gyártás előkészítés. Innentől kezdve viszont ismét hatalmasat változott a világ a prototipizálásban, köszönhetően modellezés fejlődésének és a 3D nyomtatási technológiának. A 2010-es évek elején még mintegy 3-4 év múlva láthattuk a kutatási eredményeinket a piacon, mára ez az időtartam megfeleződött.

Mi ma a kutatások fő célja?

A kutatás véleményem szerint akkor igazán értékes, ha az ipar igényeihez igazodik, az ipar aktuális problémáira keresi és kínálja a válaszokat. Mára az ipar problémái is sokkal rögtönzöttebbek, így nehéz egyszerre gyakorlatban hasznosuló és hosszú távú kutatási stratégiáról beszélni.

Annyi mindenesetre érzékelhető, hogy az energiahatékonyságot ma már nem feltétlen hatékonyabb LED-ek alkalmazásával, hanem intelligens vezérlési stratégiák megvalósításával képzeli el az iparág.

A felhasznált anyagok mennyisége és anyagi minősége is fontos szempont, ugyanakkor a hatékonyság, a termikus kérdések és az élettartam sok esetben csak szűk mozgásteret enged a gyártóknak.

Egy igazán aktuális kérdés a LED alapú termékek esetén a „gyakorlatban célszerű élettartam”, amelynek ésszerű rögzítése minden résztvevő számára előnyökkel járna: a fogyasztók alacsonyabb áron juthatnak adott, előre tisztázott élettartamú megoldáshoz, a gyártók pedig mozgásteret kaphatnának célszerűbb, gazdaságosabb anyagok felhasználása felé.

Mindkét fél, és – ami a legfontosabb – környezetünk is érzékelné a környezetbarát anyagfelhasználás és gyártási technológiák hatását.