Érdemes a világítástechnikai pályát választani?
Előző heti bejegyzésünkben Nádas József, az Óbudai Egyetem Mikroelektronikai és Technológia Intézetének oktatója a világítástechnikai szakemberek képzéséről beszélt. Kíváncsiak voltunk arra is, milyen lehetőségek várják a szakembereket a képzés elvégzése után.
Vajon mire számíthat ma, aki az egyetemen a világítástechnikai pályát választja?
Az Óbudai Egyetem az egyetlen felsőfokú oktatási intézmény az országban, ahol komplex, átfogó világítástechnikai ismereteket nyújtó szakirányos mérnökképzés és posztgraduális szakmérnök képzés folyik, közel négy évtizede. Az Egyetem oktatóinak és vezetőinek feladata s felelőssége, hogy ezt a tradíciót tovább folytassuk, folyamatosan alkalmazkodva technikai fejődéshez.
Ma teljesen általános, hogy a villamosmérnök hallgatók már a záróvizsga előtt munkahelyet találnak, annyira nagy a frissen végzett szakemberek iránti érdeklődés. Ez a világítástechnikai képzésben még határozottabban látszik: gyakorlatilag a szakirány tanulásának kezdetekor (ahogy szoktam mondani: a világítástechnikai labor küszöbének átlépésével) elkelnek a hallgatók, munkát találnak. Ennek egyrészt örülünk, másrészt viszont nem könnyíti a nappali tagozaton az oktatást, sokaknak a munkahelyi és az egyetemi követelményeknek egyszerre kell megfelelni, ami nem könnyű feladat.
A LED-ek elterjedésével világszerte egyre több cég foglalkozik világítástechnikával, az új fényforrás új lehetőségeket és álláshelyeket teremtett, ez hazánkban sincs másképp, de a magyar munkaerőpiaci helyzetben hatványozottan érzékelhető a világítástechnikai szakemberek iránti igény. Nagyképűen hangzik, de igaz: a hazai világítástechnikai cégek már nem végzettekért, hanem a képzést megkezdőkért állnak sorba. Ez annak is köszönhető, hogy a BSc és a posztgraduális szakmérnök képzés sem egy-egy részterületre fókuszál, a nálunk végzettek a fénytechnikai tervezés, kivitelezés, üzemeltetés, mérés, konstrukciós és egyéb területen is kellő alapokkal rendelkeznek, a szakma bármely szűkebb területén megállják a helyüket.
Az egyetemi laboratórium eszközparkja nem csak oktatásra alkalmas, hanem ipari mérésekre is, ezért a hallgatók nem érzik szintetikusnak a – Kandó Karon egyébként nagy hagyományokkal rendelkező – gyakorlatorientált oktatást. A nappalis hallgatóknak lehetőségük van kooperatív képzésre is, amikor az utolsó félévet vagy tanévet már szerződésszerűen cégnél töltik el és külön órarend szerint vesznek részt az egyetemi képzésben, így könnyebben összeegyeztethető a tanulás és a munka. Örömmel vennénk, ha egy nagy létszámú szakemberigénnyel bíró meghatározó piaci szereplő a duális képzést is felkarolná.
A posztgraduális világítástechnikai képzésünk jelenleg az elmúlt évekhez képest másfélszeres hallgatói létszámmal indult és már a következő induló évfolyamra is vannak jelentkezők.
Igény szerint egy-egy cég dolgozói számára egyedi tanfolyamot is szervezünk, ahol az oktatás témaköreit az egyedi, szűkebb igényekhez igazítjuk, így viszonylag gyorsan és jó hatásfokkal kapnak az alkalmazottak a munkakörükhöz szükséges új, releváns ismereteket. Több ilyen tanfolyamot is szerveztünk a közelmúltban és mind a menedzsment, mind a tanfolyamon részt vevő dolgozók meg voltak elégedve a képzéssel.