A legtöbb európai országban van legalább egy olyan szervezet, amely a hazai Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft. munkájához hasonlóan végzi a lámpahulladékok gyűjtésének és kezelésének feladatait. A külföldi szervezetek közül a legszorosabb kapcsolat a romániai Recolamp Association-nel alakult ki. Ezt a kapcsolatot erősítette több, határon átnyúló program is.

Felkerestük Sorin Borost, a Recolamp logisztikai menedzserét, hogy tájékoztasson bennünket a romániai lámpahulladék-gyűjtési rendszerről.

Mikor indult Romániában a lámpahulladék szelektív gyűjtése?

Az Európai Unió tagjává válva Románia egy sor speciális szabályozást vezetett be, többek között a WEEE (az elektromos és elektronikus berendezések hulladékgazdálkodásáról szóló) irányelvet is, amely a világítástechnikai hulladékok kezelését is szabályozza. A Recolamp Associationt 2007-ben a Philips, Osram és General Electric alapította (akkoriban így hívták a Recolamp tulajdonosait) azzal a céllal, hogy az európai és nemzeti előírásoknak megfelelően a lámpahulladék gyűjtése és hasznosítása terén a gyártói felelősség elve alapján elvégezzék a kötelezően előírt hulladékgazdálkodási feladatokat.

Hogyan növekedett a gyűjtőhálózat az országban?

A Recolamp már a kezdetektől közvetlen partneri kapcsolatokat alakított ki a hulladéktermelőkkel, így azok ingyen kapták a gyűjtőedényeket, hulladéktárolókat. Továbbá egy ingyenes telefonszámon kérhették a veszélyes hulladék elszállítását, amely egy nemzeti hulladékgyűjtő hálózatban ingyen került begyűjtésre. Jelenleg országszerte 12.500 hulladékleadónk van, ami ugyanennyi Recolamp gyűjtőedényt jelent a hipermarketekben, vállalkozásoknál és közintézményeknél. Mondhatok néhány pontos adatot is a gyűjtőhelyekről: 1.612 helyi és központi közintézmény, 1.455 kiskereskedelmi egység, 1.085 iskola és egyetem, 455 kórház. Ezen gyűjtőpartnerek segítségével 2017-ben több mint 945 tonna lámpahulladékot gyűjtöttünk be, ami több mint 48%-a az elmúlt 3 évben piacra került új termékek mennyiségének. Büszkén mondhatjuk, hogy ezek igazán jó eredmények, különös tekintettel arra, hogy a 2019-es nemzeti céladat a teljes hulladékiparra - amibe a csomagolás, üveg és minden háztartási hulladék is beletartozik - 40%, és Románia ebből jelenleg csak 6%-ot ért el.

Mi történik a Romániában begyűjtött lámpahulladékkal?

A legtöbb begyűjtött lámpahulladékot Romániában dolgozzuk fel, kivéve az ország nyugati felán begyűjtött egyenes fénycsöveket, amit Magyarországon, Mezőkovácsházán hasznosítanak újra. A Magyarországon hasznosított fénycsövek a Romániában begyűjtött teljes mennyiség 10%át teszik ki.

Mivel a román és a magyar cég között szoros a kapcsolat, jól ismered a két országban működő hulladékgyűjtést. Van különbség a két rendszer között?

Természetesen! Tudjuk, hogy a háztartási hulladékok begyűjtésének magyar infrastruktúrája sokkal fejlettebb a romániai rendszernél. A községi hulladékudvarok száma Romániában korlátozott, és ez a helyzet megnehezíti a lakosság szelektív hulladékgyűjtését. Sajnos még ma is vannak olyan közösségek, ahol hiányoznak a közmű szolgáltatások, és ha van is, a hulladékot csak kétfelé csoportban gyűjtik: „nedves” és „száraz” hulladék (a hulladékos szóhasználatban ezt a „dry and wet waste treatment” kifejezéssel illetik. A „száraz” hulladék jelenti a papír, üveg, műanyag és italos doboz vegyes hulladékot, a „nedves” pedig a bio és élelmiszer hulladékot. A két csoportot aztán külön kezelik, válogatják és hasznosítják, de még kevés Romániában az automata válogató, tömörítő és bioiszap készítő és szárító gép.
Úgy gondolom, a szabályozás területén is van még mit fejleszteni: különösen fontos lenne tisztázni a hulladékgazdálkodás minden résztvevőjének szerepét: mit tesznek az előállítók, hulladékgyűjtő vállalkozások, helyi és központi szervezetek és a Recolamphoz hasonló hulladékgyűjtő és újrahasznosító szervezetek.

Folyékonyan beszélsz magyarul, pedig nincsenek magyar gyökereid. Honnan ez a nyelvtudás?

Köszönöm! Valóban, a szüleim nem beszélnek magyarul, de egy vegyes közösségben nőttem fel, ahol a barátaimmal játszva egyszer csak elkezdtem magyarul beszélni, anélkül, hogy észrevettem volna. Gyermekkoromban kevés szabadidős lehetőség volt, így a többi gyerekkel rengeteget játszottunk együtt, és ez a folyamatos együttlét sokat segített nekem, hogy egy másik nyelvet is magaménak tudjak.

Burgmann Nóra