2016 őszén a környezetvédelem iránt érdeklődők örömére egy új kiadvány jelent meg az újságárusoknál. Ez az InGreen, egy negyedévente megjelenő, környezetiparral és környezetkultúrával foglalkozó magazin.

2017-ben a lap részletesen bemutatta a hazai lámpahulladék-gyűjtés és feldolgozás témakörét, és az Electro-Coord tevékenységét is. Most megkértük a magazin ügyvezetőjét, művészeti vezetőjét, Kugler Pétert, hogy meséljen kicsit az InGreenről, és a hazai zöld kommunikációban betöltött szerepéről.

Honnan jött a nyomtatott szakmai kiadvány ötlete?

Én és munkatársaim, akikkel együtt indítottuk el a lapot, sokévnyi „zöld” médiás múlttal rendelkeztünk már az InGreen megszületése előtt is. Addigi munkánk során azt tapasztaltuk, hogy szükség lenne egy olyan hiánypótló médiumra, amely megismerteti a nagyközönséggel a környezetipari szereplők tevékenységét és eredményeit, összeköti a különböző szakterületek szereplőit, és hiteles szakmai tartalmával képes megszólítani és tájékoztatni a lakosság azon részét, akik már nyitottak a környezetbarát megoldásokra. Egyfajta kommunikációs hídként képzeljük el az InGreen-t a környezetvédelem szereplői között, ami elősegíti az információáramlást és az együttműködést. Mert ez mindannyiunk közös érdeke.

Persze már a kezdetekkor tisztában voltunk azzal, hogy nehezen megvalósítható célt tűztünk ki magunk elé. Hiszen ötvözni a szakmai hitelességet és precizitást a laikusok számára is vonzó, olvasmányos ismeretterjesztéssel, nem könnyű feladat. Pláne úgy, hogy mindezt kellően gyakorlatorientált szemlélettel fűszerezzük. Vagyis a hangzatos hívószavak, illetve problémafelvetések mellett a lehetséges megoldásokkal is szeretnénk megismertetni az olvasókat: ne csak beszéljünk a környezetünk védelméről, hanem tegyünk is érte! Komoly, de örömteli kihívás.

Miért a környezetipar és környezetkultúra került a fókuszba?

A környezetvédelem két alapvető szereplőjét, a szakmai és a lakossági oldalt jeleníti meg a két fogalom. Fontosnak tartjuk, hogy a két szektor „találkozzon” egymással és ezáltal jobban értse egymást. A lakosság részéről ugyanis egyre nagyobb az igény arra, hogy átlássa a környezeti problémákra megoldást nyújtó folyamatokat. Csak egy példát említve, hogy tudja, mi történik a szelektív hulladékával, miután elszállításra került. És a másik oldalról nézve, a cégek is egyre nyitottabbak arra, hogy megmutassák a tevékenységüket, hogy bepillantást engedjenek a folyamataikba.

A magazin által az indulás óta alaposan körbejárt terület a hulladékgazdálkodás, amiről már eddig is rengeteget írtatok. Véleményed szerint milyen ismeretekkel rendelkezik ma a lakosság a hazai hulladékhelyzetről?

Úgy látom, ha lassan is, de haladunk előre. Egyre szélesebb az a réteg, aki odafigyel a környezetére.
Ez viszont azzal is jár, hogy vannak témák, amelyeket felkap a média és sajnos nagyon sok mendemonda, kevés valóságtartalommal bíró információ kering, ami összezavarja a lakosságot. Úgy tapasztalom, hogy kimondottan keresik a hiteles, közérthető szakmai forrásokat, hozzánk is sokszor fordulnak kérdéssel, kéréssel. Ezekre természetesen örömmel válaszolunk, mert jó érzés látni, hogy egyre többeket foglalkoztat például az, hogy milyen hulladéktípust hol lehet leadni.

Vannak olyan területek, ahol már az európai irányelveket is túlteljesítjük. Ilyen például a világítótest hulladékok visszagyűjtése és kezelése is. Ám hosszú út áll még előttünk, nagy hiba lenne hátra dőlni. Ezt jelzi az egyre nagyobb mértékű illegálisan elhagyott hulladék is erdeinkben, vasúti töltések mentén, településeink elhagyott részein. De itt említhetjük meg a hulladékká vált üvegek még megoldásra váró helyzetét is.

Milyen tapasztalatot gyűjtöttetek eddig, van még igény a nyomtatott sajtóra?

Szerencsére úgy látjuk, hogy jelene még biztosan van. Hosszú távon természetesen az elektronikus megoldásoké lesz a jövő, de még jó néhány évig létjogosultsága lesz a nyomtatott médiának.

Jelenleg az időfaktor és a tartalom a két meghatározó tényező abban, hogy milyen formában jelenjen meg egy írás. A rövid hírek, gyors információk megosztására már ma is az elektronikus felületek alkalmasabbak. Erre szolgál az InGreen online, vagy épp Facebook oldala is. Ám az értékes, hosszabban kifejtett, akár évek múlva is aktuálisnak és hasznosnak ítélhető írások számára még mindig a nyomtatott sajtó a megfelelő.

A kétféle megjelenési forma sajátos, átmeneti elegye az InGreen magazin digitális kiadása. Ha valaki a nyomtatott magazinunkat környezetkímélőbb módon elektronikusan szeretné olvasni, arra is adunk lehetőséget.

Véleményem szerint a kiadók számára manapság az egyik legfőbb problémát az jelenti, hogy az emberek egyre kevésbé hajlandók fizetni az információkért, mert úgy vélik, minden ingyen megtalálható online, ami persze nem igaz. Ezért ma már nem az előfizetői, eladási számok a mérvadók, hanem a nehezen felmérhető olvasottság.

Aki a közösségi oldalaitokat követi, látja, hogy ez már nem csak egy szerkesztőség, hanem egy aktív szemléletformáló közösség is. Mesélsz a legutóbbi és jövőbeli programjaitokról?

Mint médium, alapvető feladatunknak tekintjük, hogy minél több helyen (rendezvények, konferenciák, fesztiválok stb.) megjelenjünk, de az InGreen-re sohasem csupán munkaként tekintettünk. Legalább ennyire fontos számunkra a személyes indíttatás és a példamutatás is. Ezért is csatlakozunk minden olyan kezdeményezéshez, amely nemcsak szól róla, de tesz is a környezetünkért.

A legutóbbi ilyen esemény a GREEN 6.5 környezettudatos futóverseny volt, amely céljául tűzte ki, és be is bizonyította, hogy lehet minimális hulladékképződés mellett is városi futóversenyt lebonyolítani. Ezen saját hat fős InGreen csapattal álltunk rajthoz.

Emellett Doró Viktória főszerkesztővel együtt aktív önkéntesei vagyunk a tiszai PET Kupának is, amelyen idén augusztusban is együtt fogjuk gyűjteni és taposni sok lelkes természetszerető emberrel a hulladékká vált PET-palackokat.

De a sorból nem hagynám ki a tavaly őszi TeSzedd! akcióban való részvételünket sem. Nem csak azért, mert összeállva a ReCity magazinnal és a Hulladékmentes.hu-val kéttucatnyi segítő kezet sikerült összetoborozni, és velük több mint 30 zsáknyi hulladéktól mentesíteni az újpesti Népszigetet. Büszkék vagyunk rá, hogy a rendezvénysorozat történetében először nekünk sikerült szelektíven gyűjtenünk és leadnunk a műanyag és fém hulladékot a szolgáltatónak, ami ezáltal újrahasznosításra került, köszönhetően az FKF Nonprofit Kft. pozitív és segítőkész hozzáállásának.

Ez is kiváló példa arra, amiért az InGreen magazint létrehoztuk: sikerült összekötnünk a környezetvédelem különböző területeinek szereplőit.

Burgmann Nóra