Múlt heti bejegyzésünkben kicsit betekintettünk a termék életciklus-elemzés tudományába. Ebben Gröller György, az Óbudai Egyetem docense volt a segítségünkre. Természetesen kíváncsiak voltunk arra is, vajon készült-e már életciklus-elemzés a világítástechnikai termékekre.

Jó hír, hogy vannak ilyen irányú kutatási eredmények is. Lássuk, mi jellemzi a fényforrásokat!

Egy fényforrás esetében hogyan néz ki a termék életciklusa?

Mint szinte minden terméknél, a főbb szakaszok a következők:

• az előállítás (nyersanyagok, gyártás, szállítás, csomagolás, logisztika)
• a használat (lámpák esetében ez csak energiafogyasztást jelent)
• az életút vége, részben hulladékká válás, részben újrahasznosítás

Legjobban talán néhány elemzés eredményével lehetne szemléltetni a folyamatot.

Először lássunk egy szinte klasszikus elemzést. Még nincs 10 éves, de nagyon sokan idézik, és új eredményeket is szívesen interpretálnak hasonló formában.

Hat különböző fényforrást hasonlítottak össze úgy, hogy minden hatáskategóriában összegezték az egész életút terhelését, 100-nak vették a normál izzó adatait, és ehhez arányosan a többi lámpáét. Ebből a diagramból jól leolvasható, hogy minden hatáskategóriában a korszerűbb fényforrásoknak van jóval kisebb környezetterhelése, tehát pl. jól indokolható az izzólámpák tiltása. Viszont hiányossága ennek az ábrázolásnak, hogy a hatáskategóriák közötti arányokat elfedi. Mindent 100-ra normált, tehát ebből nem tudjuk, mi a nagyobb és mi a súlyosabb pl. a Globális felmelegedés vagy az Édesvizi toxicitás. Tehát jó lenne súlyozni a hatáskategóriák között, esetleg összevonni, és ezután akár egy un. ökoponttal is jellemezhető a termék környezeti hatása.

Ezen az ábrán két hasonló LED és egy halogén lámpa összehasonlítását látjuk, a teljes életútra és az összes terhelés súlyozott összegével számolva. Szembeötlő a használati fázis túlsúlya, jóval kisebb a gyártás, és szinte észrevehetetlen az életút többi szakasza az energiafogyasztás okozta terheléshez képest. Fényforrásoknál szinte mindig ilyen a megoszlás: viszonylag kis tömegű eszköz a hosszú élettartama alatt sok villamos energiát fogyaszt.

Milyen következtetéseket lehet levonni egy ilyen elemzésből? Nyilván, ha csökkenteni akarjuk a világítás környezetterhelését, elsősorban a lámpák energiafogyasztásra, fényhasznosítására kell figyelnünk. Ez nem újdonság, a gazdasági érdekünk is ezt diktálja, a legjobb fejlesztők ezen dolgoznak. De nézzük más oldalról; lehet-e az energiafogyasztás környezetkárosítását csökkenteni? Bizony lehet. A fosszilis energiahordozókat megújulóra cserélve ezek a lila oszlopok negyedére, ötödére zsugorodnak (új lámpa feltalálása nélkül), és akkor már nem lesz „észrevehetetlen” az életút többi szakasza. Tehát érdemes elgondolkodni azon, hogyan csökkenthetjük a gyártás, szállítás, csomagolás környezeti hatását, milyen környezeti előnyökkel jár az újrahasznosítás.

Hogyan számol az LCA az újrahasznosítással?

Természetesen vannak terhelések: a visszagyűjtés pl. szállítással jár, a feldolgozáshoz energia kell, feltehetően van valamennyi kibocsátás (por, szennyvíz, stb.). A nyereség az input oldalon lesz, a használható másodnyersanyagok a természeti erőforrások mennyiségét csökkentik, illetve elmaradnak az egyéb hulladékkezelések terhelései. Formálisan a sikeres recycling egy nem túl nagy, de figyelemre méltó negatív oszlopként jelenik meg a diagramokban.

Hogyan juthat el az egyesületben folyó tudományos kutatómunka eredménye a szélesebb közönséghez?

A tudományos munka bemutatására alkalmas fórum a már említett LCA konferencia és a folyóiratunk. Az életciklus-gondolkodás terjesztésére jó eszköz a honlapunk: http://lcacenter.hu/ és a Facebook oldalunk:  https://www.facebook.com/LCAcenteregyesulet/. Utóbbin tervezünk egy LCA-t népszerűsítő sorozatot esettanulmányok rövid ismertetésével, értelmezésével.

Sajnos, még elég kevesen vagyunk, kicsi a hatásunk a környezettudatos gondolkodásra, pedig a korábbi példák is mutatják, lenne mondanivalónk. A környezetvédelem nem csak tudomány, része a mindennapjainknak, kulcsa gyermekeink jövőjének, és sokunk szerint nem elég hangsúlyos része a politikának. Az LCA célja ebben az érzelmektől is erősen fűtött közegben az, hogy a vitákhoz, döntésekhez szolgáltasson tudományosan megalapozott adatokat, ezzel támogatva a civil szervezeteket, ipari- gazdasági szakértőket, politikai döntéshozókat.

Reméljük, hogy az elkövetkező években egyre több tudatos vásárló megérti ezt az életciklus-gondolkodást és szeretne ez alapján dönteni. Várható, hogy ehhez kap valamilyen segítséget?

Néhány területen már van valamennyi környezeti értékelés, pl. a háztartási gépek energia osztályozása, autók széndioxid-kibocsátása. A közismert öko-címkék, ha nem is kötelező jelleggel, de sokszor LCA elemzés alapján ítélhetők oda, és mutathatják a termékek környezetbarát jellegét.

Néhány éve indult az Unióban egy program az egységes, életciklus-elemzésen alapuló értékelésre Termék Környezeti Lábnyom (Product Environmental Footprint PEF) illetve Szervezet Környezeti Lábnyom (Organisation Environmental Footprint OEF) néven. Úgy tudom, a módszertant kidolgozták, kipróbálták, de a bevezetés idejéről nem tudok.

Burgmann Nóra