Életciklus-elemzők a környezettudatos döntések szolgálatában

A környezettudatos szemléletet megértő és követő fogyasztók ideális esetben több szempontból is összehasonlítják a termékeket, és tudatosan döntenek minden vásárlás alkalmával.

Miből van? Mit tud? Mire használjuk majd? Meddig működik? Mi lesz vele hulladékként? – csak néhány kérdés, ami befolyásolhatja döntésünket.

Milyen jó lenne, ha ilyenkor kaphatnánk egy kis segítséget! Jól jönne egy jelzés, egy mutatószám vagy bármilyen adat, ami egyszerűen és érthetően jellemezné az adott terméket.

Kíváncsiak voltunk, hol tart ma a termék életciklus-elemzés tudománya. Ezért felkerestük Gröller Györgyöt, az Óbudai Egyetem docensét, és megkértük, meséljen a Magyar Életciklus-Elemzők Szakmai Egyesületének munkájáról.

groller_gyorgy.jpg

Mivel foglalkoznak az életciklus-elemzők?

Az életciklus elemzés (röviden LCA az angol Life Cycle Assessment-ből) célja, hogy termékekről, szolgáltatásokról, akár intézményekről is meg tudja mondani, ki tudja számolni, hogy mekkora a környezetterhelésük teljes életútjuk vagy annak csak egy szakasza során. Ennek főképp az összehasonlítás, alternatív megoldások közötti választás során van fontos szerepe. Pl. összemérhetjük különböző csomagolások (egyszer használatos, többutas, papír, műanyag, üveg, stb.) környezeti hatását, különböző informatikai eszközöket vagy éppen fényforrásokat. Jól tudjuk, hogy ugyanezeket az összehasonlításokat elvégzik műszaki, gazdasági szempontból is, és a tapasztalat azt mutatja, hogy egy döntés előkészítés során az utóbbi érvek erősebbek, mint a környezetvédelmiek. Az LCA lehet az az eszköz, ami a környezetvédelmi érvekhez a „keményebb” adatokat, számításokkal megalapozott érveket szolgáltatja.

Mióta létezik ez a szakma hazánkban?

A szakma egy, a Coca Cola cég által rendelt 1969-es üveges kontra dobozos ital tanulmányt tekint az „ős LCA” elemzésnek. Ezután kb. a ’80-as években dolgozták ki a módszertan alapjait, majd a ’90-es évek második felében született meg az ISO 14040 – 49-es szabványsorozat az LCA-ról, és ezek 2006-os revíziója a ma is érvényes nemzetközi és hazai szabvány.

Itthon a ’90-es évek elejétől több egyetemen kezdtek életciklus-elemzéssel foglalkozni, és ma is ezek a bázisok, kiegészülve néhány kutatóintézettel. Több tanulmány, szakdolgozat, doktori értekezés született, sajnos ipari megrendelésre nagyon kevés, azaz ezzel a tudással itthon még nem lehet megélni. Az LCA Center, a Magyar Életciklus-Elemzők Szakmai Egyesülete 2008-ban alakult. Célunk a hazai LCA-val foglalkozó szakemberek összefogása, hogy konferenciákkal és az Ökomátrix (sajnos elég ritkán megjelenő) folyóiratunkkal szakmai fórumot biztosítsunk számukra.

Ezek szerint az életciklus-elemzés igazi tudományos munka... 

Egy komolyabb elemzés elkészítése nagy szaktudást, hosszas elmélyült munkát igényel, de a kész munka megértése, az eredmények felhasználása sokkal egyszerűbb, alapfokú környezetvédelmi ismeret elegendő hozzá. Ezért is fontos feladatunknak tekintjük a hazai környezetvédelmi kultúrában az életciklus gondolkodás elterjesztését, amit az alábbiakban lehetne összefoglalni:

  • Minden cselekedetünknek, döntésünknek vannak környezeti következményei is. Kicsi, nagy, globális, lokális, de van, tudjunk róla, foglalkozzunk vele.
  • Amikor ezeket mérlegeljük, próbáljuk meg sokoldalúan megközelíteni, az egész életút, a különböző környezeti hatások figyelembe vételével megalapozni a döntéseinket.
  • Tudjunk róla, hogy bőséges szakirodalom létezik a miénkhez hasonló problémák értelmezésére, vagy ha nem, akkor vannak LCA-val foglalkozó szakemberek, akik el tudják végezni a mi problémánk elemzését.

Mondana erre egy egyszerű példát?

Természetesen. Tudjuk, hogy az üdítőitalok visszaváltható csomagolása környezetbarátabb, mint az egyszer használatos. De LCA-val kiszámítható, hogy a nagy tömegű üveg utaztatása 50 – 100 km-re, már nagyobb környezetterhelés, mint pl. az alumínium doboz előállítása.

Az is egyszerűen belátható, ha vásárolok egy 4000 órás „olcsó” lámpát a 12000 órás helyett, mondjuk egyharmad áron, gazdaságilag ugyanott vagyok, de ugyanakkora világítási eredmény mellett három lámpa előállításának, hulladékkezelésének környezetterhelésével kell számolnunk. És ahhoz már hasznos egy részletesebb számítás, hogyha feltételezzük, hogy 4-5 év múlva egy korszerű fényforrás mondjuk 30%-kal jobb fényhasznosítással világít, a kisebb energiafogyasztás kisebb terhelése fedezi-e az új lámpa előállításának környezetkárosítását. Tehát, ha 4-5 év múlva úgyis érdemes egy korszerűbbre cserélni, környezeti szempontból is jobb választás lehet a 4000 órás lámpa.

Milyen típusú környezeti hatások jelennek meg a termékek életciklusában?

Környezetes szemmel nézve egy termék életútja abból áll, hogy

  • bizonyos anyagokat, természeti erőforrásokat kivonunk az ökoszférából, ezek onnan többé-kevésbé hiányozni fognak – ezzel is egyfajta terhelést okozunk.
  • Ezeket az anyagokat a technoszférában használjuk, átalakítjuk, gyakran a természet számára idegen formára – majd az életút során visszajuttatjuk az ökoszférába (levegőbe, természetes vizekbe, talajba).
  • Ezek az emissziók – az anyagtól függően okozzák a különböző környezeti károsításokat, pl. klímaváltozás, emberi egészség károsítás, ökotoxicitás, eutrofizáció, Egy szokásos elemzés 5 – 15 ilyen hatáskategóriában mutatja meg a terheléseket.

Természetesen kíváncsiak voltunk arra is, vajon készült-e már életcikus-elemzés a világítástechnikai termékekre. A fényforrások elemzésének eredményeiről következő heti cikkünkben számolunk be.

Burgmann Nóra