Az energiatakarékos lámpák és fénycsövek, ha a kommunális hulladékba kerülnek akkor szennyezik a lerakókat, a kommunális hulladék égetése esetén a levegőbe kijutva szennyezik a légkört, extrém esetben pedig az ivóvízkészleteinket is károsíthatják.

Burgmann Nóra kérdezi Nagy Jánost, a Világítástechnikai Társaság elnökét.

A gyártók milyen módon tudnak hozzájárulni a 2018. évi 58%-os minimális lámpa hulladék begyűjtési kötelezettség teljesítéséhez?

Úgy gondolom, hogy a hazai gyártók és forgalmazok már 2004-ben, amikor megjelent bizonyos termékekre - így a fényforrásokra és lámpatestekre is - vonatkozó begyűjtési és újrahasznosítási kötelezettség, megértették ennek fontosságát. Akkor a Világítástechnikai Társaság megversenyeztette azokat a cégeket, amelyek a lámpák begyűjtésére vállalkoztak, ennek eredményeként az Electro-Coord került ki győztesként. A rendszer indításának időszakában napokig tartott a szerződéskötés a Világítás Házában, több mint 80 céggel a lámpák begyűjtési és újrahasznosítási feladatai csoportos átvállalása érdekében.

A gyártók és az értékesítési lánc képviselői pozitív módon viszonyulnak a hulladékkezelés területéhez: noha jogszabály kényszeríti őket a begyűjtés és a feldolgozás feladatainak ellátására, alapvetően támogató módon kapcsolódnak be az intézményi háttér és a gyakorlat kiépítésébe. A kereskedelmi szektor szintén konstruktív módon reagál a megfogalmazott követelményekre, sőt ezeket beépítik az üzletpolitikájukba. A környezetvédelmi, „zöld” kép megfogalmazása lényegében ma már minden kereskedő elengedhetetlen marketing eszközévé vált. Számtalan üzletben és áruházban lelhetünk fel olyan „zöld pontokat”, ahol egyrészt a vásárlók az elektromos berendezések hulladékait visszaadhatják, másrészt tanácsadással segítik őket.

A gyártók hozzáállása tehát pozitív. Hogyan viszonyul a lakosság a környezetvédelmi és a hulladékgazdálkodási követelmények kielégítéséhez?

Ahogy említettem, mind a gyártók, mind a kereskedők a jogszabály által előírt kötelezettségeiken messze túlmenően járulnak hozzá a „hulladékos” jogszabályokban megfogalmazott célok eléréséhez. Az is egyértelműen megállapítható, hogy a magyar lakosság jelentős hányada is kedvezően reagált az elvárásokra. A világítástechnikai hulladékok vonatkozásában pl. az elmúlt 12 év alatt 100-szorosára nőtt a lakosság által visszajuttatott hulladék mennyisége! De ez nem jelenti azt, hogy nincs további tennivalónk. A VTT környezettudatos szemlélete nemcsak a működésképtelen termékek begyűjtésére irányul, hanem a fényszennyezés ellen és a környezettudatos világítás érdekében is dolgozunk.

Hogyan tudják a gyártók összeegyeztetni a hulladékgazdálkodás és az energiatakarékosság szempontjait?

A hulladékgazdálkodás és az energiatakarékosság szorosan összefüggő területek. A termelésben pl. a későbbi hulladékgazdálkodási szempontokat előre is érvényesíthetjük úgy, hogy már a termék tervezésénél is figyelmet fordítunk a majdani szétszerelésre, az anyagok hasznosítására, tehát lényegében a termékek teljes életútját kell áttekintsük. Ez magában kell foglalja a lehetséges környezeti terhelések mértékét, illetve a megfelelő alternatívák kijelölését. Fontos tervezési szempont az, hogy a kiválasztott alapanyag helyettesíthető-e újrahasznosítható anyagokkal, illetve mellőzni kell a toxikus komponensek alkalmazását.

Hasonlóképpen hangsúlyos szempont a termék hosszú élettartama, bővíthetősége, felújíthatósága.

A gyártók úgy is hozzájárulhatnak a környezetvédelemhez, hogy a beszállítói körben előnyben részesítik azokat, akik rendelkeznek környezetvédelmi tanúsítvánnyal, illetve a hulladék hasznosítás szempontjait érvényesítő alapanyagokkal dolgoznak.

Fontos gyártói követelmény az is, hogy a felhasználókat megfelelően felvilágosítsák a termék alkalmazásával járó környezeti terhelésről, kockázatokról, illetve az, hogy megfelelően biztosítsák a szervizlehetőségeket, alkatrész cserét abból a célból, hogy a termék ne váljon idő előtt hulladékká.

Mennyit javul egy háztartás energiafelhasználása, ha a LED-es világításra térünk át?

Magyarországon a háztartásokban felhasznált energia kb. 70%-át fűtési és melegvíz előállítási célokra fordítják. Kb. 30%-ot fordítanak az elektromos energiával működő készülékek üzemeltetésére. Egy átlagos háztartás elektromos energia használatának kb. 14%-át fordítjuk világításra.

Az Európai Uniós felmérések szerint mintegy 40%-kal javult a háztartási készülékek energiafelhasználása az elmúlt 10 évben. Ehhez nagyban hozzájárult az energiatakarékos (kompaktfénycsöves) és a LED-es világítás térnyerése. Az utóbbi kedvező fogyasztású berendezések piaci részesedése hazánkban is dinamikusan emelkedik. Egy háztartásban átlagosan 20 fényforrás található, amennyiben minden háztartásban bevezetést nyernének a kompaktfénycsövek és LED-es fényforrások, úgy a világítási célú energiafogyasztás akár az ötödére is csökkenthető lenne, ami kb. 15.000,- Ft éves megtakarításban jelentkezne családonként.

Lámpa kis- és nagykereskedelem, tervezés megvilágítási projektben, szakértés, tanítás, a szakma érdekképviselete, szakmai és egyéb publikációk, hogyan fér meg ennyi minden az életében?

A család támogatása és megértése, valamint jó munkatársak nélkül elképzelhetetlen a felsorolt sokrétű feladatok teljesítése. Igaz, az én munkaidőm nem napi 8 óra. Esténként átolvasom a nem hivatalos leveleimet, az előadásaimra készülök, vagy cikket írok, illetve kezdődik a levélváltás a Világítástechnikai Társaság Elnökségével. A Prolux Kft. kereskedelmi részét a kollegák viszik, a projektekben már személyesen is igyekszem részt venni. A világítási koncepciók kialakítása fontos számomra, mert ezáltal tudok napirenden lenni a szakmai újdonságokkal, előírásokkal stb. Ezt a gyakorlatot és ismeretet igyekszem átadni a hallgatóknak azokban az intézményekben, ahol „mesélem” a világítástechnikát. Ezt teszem azokban a publikációkban is, amelyek megírására egyik –másik médium időnként felkér.

A Világítástechnikai Társaságnak immár több mint 15 éve vagyok az elnöke. Ez idő alatt kialakult egy munkamegosztás az Elnökség tagjaival, illetve az adminisztratív feladatokat ellátó kolleganővel. Az Elnökség minden tagjának megvan a saját feladatköre, amit igyekeznek ellátni a legjobb tudásuk szerint. Marcus Aurelius szavaival vallom:

„Amint te magad egy közösségi rendszer kiegészítő része vagy, úgy minden tetted is járuljon hozzá a közösségi élet teljességéhez.”  (Marcus Aurelius elmélkedései)

Meggyőződésem, hogy társadalmi munkát, érdekképviseleti feladatokat vállalni csak úgy érdemes, ha azt szívvel és lélekkel el tudod látni. 2002 óta háromévenként választáson megbízott a VTT tagsága az elnöki teendők ellátásával, ezt csak felelősségteljesen szabad végezni, mert nem élhetek vissza a bizalmukkal.

Ugye azért jut egy kis idő a kikapcsolódásra, feltöltődésre is?

Temérdek teendők közepette azért igyekszem lazítani is, igaz erre nagyon kevés időm van.  A családi összejövetelek, fiam hazalátogatása, időnként hétvégi utazások, kirándulások a lányommal és feleségemmel jelentik a feltöltődést számomra. A szakirodalmon túl igyekszem szépirodalmat is olvasni, nemrég fejeztem be Varga-Körtvélyes Zsuzsanna „A Radnayak” bárócsalád regényét. Szívesen járok színházba, egy-egy jó darab feledteti a mindennapi gondjaimat.  A ház körüli tennivalók elvégzése és a kertészkedés nagyon fontos számomra. Bármennyire is fizikai munkát igénylő tevékenység, azt nagyon szeretem végezni. 

Köszönöm, hogy erre a kis beszélgetésre is szakított időt!